Beyoncé nyomában a Louvre falai között
2018. július 07. írta: ArtMeetsAds

Beyoncé nyomában a Louvre falai között

apeshit.png

A népszerű énekesnő és rapper férje már múzeumban is felbukkan, sőt mostantól bárki jegyet válthat a róluk elnevezett tárlatvezetésre.

Június közepén Beyoncé és Jay-Z minden korábbi beharangozás nélkül egy új albummal és egy új klippel lepte meg a közönséget, az utóbbi ráadásul tele van művészeti utalással (is). A videó helyszíne a Louvre, a világ leghíresebb múzeuma, mely a legfontosabb művészeti alkotásoknak ad otthont, az előadó páros pedig ezzel a választással hasonló magasságokba kívánta helyezni új közös szerzeményét. Az elmúlt hetekben több mint 62 millióan látták a végeredményt, tegnap óta pedig elérhető egy speciális tárlatvezetés is a Louvre kínálatában ehhez kapcsolódóan. A 90 perces látogatás során a rajongók végigjárhatják Beyoncé és Jay-Z útvonalát a múzeumban, jobban megismerve a klipben szereplő alkotásokat.

piramid.JPG

Beyoncé és Jay-Z nem először tett egyébként emlékezetes sétát az intézmény falai között, legutóbb 2014-ben vettek részt egy privát látogatáson hármasban kislányukkal, amit alaposan dokumentáltak különböző családi képekkel. A város kiválasztása, Párizs maga is fontos üzenettel bír, egyrészt, mert a szerelmesek városaként is ismert hely egyfajta tanúságként szolgál arra, hogy a korábban viharokat megélt házasságuk ismét rendben van, másrészt ez a hely feltűnt Jay-Z korábbi, egyik legsikeresebb dalában, a Ni**as In Paris-ban is.

De nézzük milyen jelentősége van az egyes műalkotásoknak és hogyan hozhatók kapcsolatba az amúgy a klippen elég szókimondó párossal?

Mona Lisa

Ha legekről beszélünk a művészettörténetben, akkor a Mona Lisa minden bizonnyal az egyik sarokpont. A legtöbb teóriát kiváltó mű, a legdrágább műalkotások egyike és az egyik leggyakrabban szerepeltetett is a Louvre gyűjteményének darabjai közül. Beyoncé és Jay-Z a klip elején és végén Leonardo híres festménye előtt tűnik fel, először távolról aztán közelebbről, azonban végig egy keretben maradva a festménnyel, mint ha csak az eredeti festmény kiegészült volna az új alakokkal. A videó utolsó kockáiban szembe fordulnak a művel, mely egyesek szerint utalás arra, hogy nem csak mint művészet csinálóként, hanem művészetkedvelőként is jelen vannak.

A rajongók emlékezetének köszönhetően gyorsan megtalálható az analógia a fent említett, pár évvel korábban fotósorozat egyik képével.

mona-lisa.JPG

Szamothrakéi Niké

A győzelem megtestesítője, akit gyakran szárnyas nőalak képében láthatunk, a Louvre-ban található szobor az i.e. 2. században készülhetett és az istenség egyik legismertebb ábrázolása.

Beyoncé egy súlyos ruhában látható, mely legalább olyan nehéznek és plasztikusnak tűnik mint a szobor megjelenítése, miközben táncával ő maga is mintha csak elrugaszkodni szeretne a földtől és a valóságtól.

giphy.gif_480x270

Szfinx 

Az ember fejű, oroszlán testű ábrázolás az egyik legnagyobb, mely az ókori kultúrából fennmaradt. Alexandra M. Thomas művészettörténész szerint a szfinx megjelenítése arra emlékeztet, hogy az egyiptomi történelem fontos része az afrikai gyökereknek. Bár az nyugati elbeszélésben a civilizáció bölcsőjét legtöbbször a görögöktől és a rómaiaktól datálják, és az egyiptomi műveket is ezzel hozzák párhuzamba, a fekete művészek és előadók gyakran megpróbálják árnyalni ezt a képet, és egy másik narratívát adni az ókori Egyiptomnak.

egypt.jpg

Joséphine császárné koronázása

A kép Jacques-Louis David műve, és Franciaország első császárnőjének koronázását ábrázolja, aki később  komoly befolyással rendelkezett, tehetségesen segítette férjét a birodalom irányításában és még a nép körében is népszerűségnek örvendett.

A videóban szintén hangsúlyos a női erő, és bár Jay-Z sokszor jelen van, de mégis inkább másodszereplő, azonban nem ez az egyetlen párhuzam a festmény kapcsán. A klipben Beyoncé a táncosaival együtt látható a kép előtt, a múzeum falain belül lévő koreográfia pedig utalás az egyik mai afroamerikai művész alkotására, melyen szintén fekete nők táncolnak a Louvre-ban.

josephine.JPG

Madame Récamier

A klasszicista festmény szintén Jacques-Louis David munkája, a császári kor egy másik jelentős alakját ábrázolja, aki azonban szemben állt az uralkodóval. Madame Récamier sokáig a párizsi élet megkerülhetetlen személyisége volt, aki politikai és irodalmi körökben is fontos szerepet játszott, és saját szalont nyitott, melyet egészen száműzetéséig működtetett. A kép előtt két fekete táncos ül, mint egy-egy kiállított műtárgy a teremben. A Guardian szerzője szerint a két személy talán azokra a fekete nőkre utal, akik az ismert fehér hölgyek mögött álltak, de nem festették meg őket. A láthatatlan, csendes szolgálók, akiket mintha töröltek volna az ábrázolt történelemből.

madame.jpg

A Medúza tutaja

Az Apes**t című szerzeményben megkapja a magáét többek között a Grammy és a Super Bowl is, de a legkeményebb politikai állásfoglalás is ehhez a festményhez kapcsolódik. 

A kép 1818-1819 között készült és már saját korában komoly vitákat váltott ki. A téma valós eseményen alapul, egy Medusa nevű francia hajó Mauritániában zátonyra futott, az alacsonyabb társadalmi sorban lévő és afrikai utasok közül pedig néhányan egy tutaj segítségével próbálták megmenteni az életüket. A kapitány XVIII. Lajos kegyeltje volt, és bár tudni lehetett, hogy nem alkalmas a feladatra, mégis kinevezték, majd a tragédia után elsőként hagyta magára az utasokat és a legénységet. Az esemény nemzeti botrányt kavart, a képet pedig az uralkodó elleni fellépésként értelmezték, a Párizsi Szalon kiállítóteréből kitiltották, míg Angliában több elismerést is kapott.

A Medúza tutaja utalás a gyarmatosítás és rabszolgatartás következményeire, a menekültválságra és a korrupcióra is, valamint arra, hogy Beyoncé és Jay-Z elérte azt, amire sokan nem gondoltak volna. ("Have you ever seen the crowd goin' apeshit?")

medusa.jpg

Milói Vénusz

A szobor ismertsége legalább annyira köszönhető a mű jól kidolgozottságának, mint a hírverésnek. Miután Bonaparte Napoleon visszaadta az olaszoknak az ókori szobrászat egyik legszebb emlékét, a Szemérmes Aphroditét, a franciák elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő milói alkotást legalább annyira híressé teszik, így számos méltatás és kritika született azért, hogy egyre népszerűbbé váljon.

milo.png

Az énekesnő a videóban először maga is szoborszerűen áll, majd koreográfiájával követi az ókori mű S-alakját. A szerelem, szépség, és termékenység istennőjével való párhuzamba állítás nem igényel sok magyarázatot, Beyoncé már korábbi, terhességét ábrázoló vagy gyermekeit tartó képei során sokan hasonló utalásokat tettek. 
beyonce_collage.jpg

Az Apes**t-ben több olyan mű is felvillan részben vagy egészben, melyekkel Beyoncé, Jay-Z vagy a táncosok nem lépnek közvetlen interakcióba, de fontos üzenettel bírnak. Hangsúlyos arányban vannak jelen Jacques-Louis David képei, így például látható a Szabin nők elrablása, mely a rómaiak által elrabolt nők elleni erőszakot eleveníti meg, illetve a klip elején több részlet látható az Apollo galéria gyönyörű mennyezeti freskóiról is.

A videó legvégén tűnik fel, de annál nagyobb jelentőséggel bír Marie-Guillemine Benoist Portré egy fekete nőről című képe. A francia kolóniák rabszolgáinak felszabadítása után hat évvel, 1800-ban készült a mű, mely egyenlő jogokat biztosított a nőknek is. A festményre úgy is tekinthetünk, mint az afroamerikaiak szabadságának egyik jelképe.

benoist.png 

Az afroamerikai kortárs művészetre való kikacsintás az album borítóján és a klip második felében látható jelenet két táncossal, akik újrajátsszák Carrie Mae Weems egyik fotóját. A művésznő fő témája a feketék társadalmi és politikai helyzete, szociofotói célja a megismertetés és az elfogadás növelése.

A múzeumi tér és a művek szerepeltetése természetesen megosztja a kritikusokat, van aki sérelmezi, hogy az alkotások, csak luxusdíszletként vannak megjelenítve, de többségben inkább a nyugati gondolkodás és a fehér-központú kultúra kitágítását látják benne. A white cube, vagyis a múzeumi tér napjainkban nem csak a fehérek kulturális helyszíne, hanem mindenkié.

Végül pedig itt az egész videó egészben, mely Ricky Saiz rendező munkáját dicséri:

Források: itt, itt és itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://artmeetsads.blog.hu/api/trackback/id/tr614085845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jobbal 2018.07.15. 09:15:32

Ugye ez csak vicc, hogy két senki olyan helyen mutogatja magát amihez semmi de semmi köze. A művészet az művészet a magamutogatás az meg a Velvet.hu-ra tartozik de nem az értelmes gondolkodó emberekre.