Amerika legismertebb farmer családjának története
2018. október 02. írta: ArtMeetsAds

Amerika legismertebb farmer családjának története

962a2dc8-3c5a-44ed-a0a7-5f4ee443ba2b-original.jpeg

Grant Wood festményének szereplői több mint 80 éve állnak a figyelem központjában, miközben számos reprodukciót készítettek róluk.

Amit a kép hátteréről tudni lehet

A XX. század egyik ikonikus alkotása az 1930-ban készült Amerikai gótika, mely nem csak számos értelmezést, de legalább annyi reprodukciót hívott életre, mint Leonardo Mona Lisája.

Wood tudatosan kereste saját stílusát, a korábban divatos francia modern művészekkel szemben, főként a 15. századi holland festészet volt rá nagy hatással, az idealizált világ helyett szívesebben mutatta be a hétköznapokkal kapcsolatos eseményeket, a vidéki életet a maga kicsit fanyar, ironikus módján. 

800px-grant_wood_american_gothic_google_art_project.jpg

A művész legismertebb képéhez egy valós helyet választott, melyre Iowa államban bukkant rá. A festmény két szereplőjének kilétét sokáig találgatták, az igazság az, hogy festő a húgáról Nan Woodról és a fogorvosáról Dr. Byron McKeebyről mintázta, vagyis bármennyire is valóságosnak tűnnek a szereplők, csak a művész fantáziájának köszönhetően jöttek létre.

A viktoriánus gótika jegyében tervezett épület előtt álló nő és a férfi közti korkülönbséget nehéz meghatározni, értelmezhetjük úgy is, hogy egy feleséget vagy egy eladósorban lévő lányt látunk, az őket túlzottan féltő családfővel. Bár a vasvilla elhelyezése ad némi nyugtalanságot a képnek, de az alakok mégis egyfajta sztoikus egykedvűséggel állnak. Egyes értelmezések szerint Wood a festménnyel az elnyomó nyugati kultúrára hívja fel a figyelmet, és szerette volna bemutatni a kisvárosi amerikai társadalom korlátait és nyomasztó klausztrofóbiáját.

Művészeti alkotások

A festmény szatirikus, ironikus hangvételét használta ki a mű első újraértelmezése, melyet Gordon Parks fotográfus készített el 1942-ben. Az Amerikai gótika, Washington D.C. címen ismert kép társadalomkritikai céllal jött létre, hogy egyfajta fricskával felhívja a figyelmet az afroamerikaiakkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre. A modell a Mezőgazdaságvédelmi Hivatal egyik takarítója, Ella Watson volt, aki egy seprűvel és egy felmosófával helyettesítette az eredeti mű kulcselemeit, háttérben az amerikai zászlóval.800px-gordon_parks_american_gothic.jpg

Sophie Matisse kortárs művész 2001-es alkotása a hiány jelentőségére hívta fel a figyelmet azzal, hogy az eredeti képhez képest eltűntette a szereplőket és csak a vasvillát hagyta meg a ház előtt a megszokott pozícióban.

tumblr_n6uz73ta9g1t97h82o1_1280.jpg

Filmek, sorozatok

A hatvanas évek egyik legnépszerűbb sorozata a Green Acres című szitkom volt, melynek főszereplője Eddie Albert és a magyar származású Gabor Zsa Zsa húga, Eva Gabor volt.
A történet szerint a pár New Yorkból vidékre költözik, mely egy sor vicces eseményt von maga után, az egyik epizódban pedig mint Grant Wood festményének alakjai jelentek meg.

76eb4b99b38c25f4d40e9798ea1f310b.jpg

Az 1975-ben bemutatott, kultikus The Rocky Horror Picture Show több jelentben is visszanyúlt Wood alkotásához, ahol szintén a kifigurázás volt az elsődleges.

rhps.jpg

Bár csak egy villanásra, de a Született feleségek főcímében szintén látható az ismert amerikai pár, több ismert mű animációjával együtt.

Filmplakátok, lemez- és könyvborítók

Maradva a filmeknél, az újragondolások sorában meg kell említeni azokat a plakátokat is, melyeken Wood szereplőihez nyúltak vissza a mozik közönségének megszólítása érdekében, azonban sajnos ezek az alkotások messze alulmaradnak az eredetitől.  

Az egyik első példa az 1988-ban bemutatott, Amerikai rémregény című film volt, majd öt évvel később a sokkal szerecsétlenebben magyarra fordított Kaszakő kreatívjain is találkozhattunk vele. Legutóbb 2003-ban Paris Hilton és Nicole Richie közös próbálkozása, illetve a Szegény embert az amish húzza film kapcsán került elő.

movie_wood_2.jpg

Az amerikai deathrock banda, az Astrovamps 2004-ben fedezte fel magának a festményt, borítójukon két csontváz helyettesíti Wood szereplőit. David Ackles 1973-as és a Smashing Pumpkins 2008-as albuma az ábrázolást nem, de a címet megtartotta.

cd_wood_2.jpgGyakran már az ismertség fokmérőjének számít, hogy valaki életéből, munkásságából készül-e (szakács)könyv, nos Grant Wood műve ezen a területen sem múlja alul a várakozásokat; 1996-ban Richard Simmon, 2014-ben pedig Beth M. Howard választotta receptjeihez a képet. 

Többek között a 9/11-es merénylettel is foglalkoznak az On the Justice of Roosting Chickens című könyvben, mely a háborús témához illő, abszurd borítót kapott, akárcsak Ward Churchill 2010-ben Caris O'Malley The Egg Said Nothing bizarr története.
A 2008-as Richistan című könyv az amerikai újgazdagokat mutatja be, míg az A Brit Among the Hawkeyes a londoniak életébe enged betekintést. Mindkét borítón a témához illő öltözetet kaptak a szereplők, előbbihez ékszer és golfütő dukál, míg a másikon fekete kucsmát helyeztek el.

book_wood_2.jpg

Magazinok

Természetesen az újságok, magazinok szerkesztői is előszeretettel nyúltak Wood ismert alakjaihoz, mindig az adott üzenetre szabva őket. Több tucat címlap készült a festmény hatására, az ismertebb lapok közül a Forbes például "felhízlalta" a szereplőket, a Time magazinnál a kilencvenes évek divatja szerint gondolták újra a figurákat, de nem hiányozhattak a Marvel Comics oldaláról sem.

magazin_grant_wood_1.jpg

Az amerikai vicclap, a Mad, többek között TV sorozatokról, filmekről készít paródiákat, és az éppen aktuális kedvencek közül hármat is Wood alakjaival kötött össze az elmúlt évtizedekben. Legelőször 1983-ban, egy akkoriban felkapott témára, a tömegkultúrával egyre többet előkerülő szexualitásra reflektáltak a szerkesztők. A képen a festmény ismert főhősei egy gyerekkel láthatók, akinek szemét és fülét is igyekeznek becsukni, hogy ne találkozzon semmilyen pajzán jelenséggel. 1998-ban az X-akták két főhőse, Gillian Anderson és David Duchovny, míg 2012-ben a Mike és Molly szitkom szereplői kerültek a címlapra.

magazin_grant_wood_2.jpg

Reklámkampányok

Talán a legszebben kivitelezett reklámkampány a brazil University Cruzeiro Do Sul ötlete alapján jött létre. A festményről ismert emberek egy rendőrségi szobában, vallatófényben állnak, a plakáton olvasható szlogen szerint az iskola azt ígéri, hogy a hozzájuk művészettörténet szakra jelentkezők a szereplőkről (is) minden információt megkaphatnak. 

af-cannes_2013_pressea01d3_aotw.jpg

A semleges, érdektelennek tűnő tekintet megváltoztatására, a kávé általi kitágult szemekre építette üzenetét a Nescafé 2014-ben.

b2c90ba5d65edfad2ffca0584c14a36e_1.jpg

Az internet legjava

Ahogyan sok népszerű műalkotás, úgy Grant Wood festménye is sokaknak adott ihletett a különböző mémek gyártásához. A kép valamilyen formában biztosan visszaköszönt már mindenkinek, és a megszámlálhatatlanul sok reprodukcióból a jövőben várhatóan egyre csak több lesz.

meme_grant_wood.jpg

Forrás: itt, itt, itt, itt, itt és itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://artmeetsads.blog.hu/api/trackback/id/tr2914257727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Audianer 2018.10.04. 10:23:57

A téma alaposan ki lett vesézve de nem derül ki a posztból, hogy az első képen a festmény mellett álló személyek az eredeti modellek?

ArtMeetsAds 2018.10.04. 10:25:26

@Audianer: Jogos, kösz az észrevételt, igen, a festmény mellett álló két személy volt a modell, bár azért a hasonlóságból lehet következtetni. :)

ClownPepito 2018.10.04. 10:27:59

Wood a képet fricskának szánta, s Ő lepődött meg a legjobban, hogy mekkora sikert ért el. A kép szereplői pedig tényleg a festő testvére és annak főorvos férje. A nyaralójuk előtt állnak, ami ma múzeum. Wood naplójából az is kiderül, hogy a képet egy beállított fotóról készítette. Ám az, hogy végül mitől vált ez a festmény ilyen kultikussá, sajnos ebből az egyébként témafeldolgozó cikkből sem tudtam meg.

ArtMeetsAds 2018.10.04. 10:30:39

@ClownPepito: Egy-egy mű vagy karakter kultikussá válásának egyik kulcsa éppen az, hogy az utókor mit kezd vele, mennyire válik referenciaponttá, milyen sokszor ismétlik, utánozzák, mennyire inspirálja a többi alkotót, embert. Erről (is) szól a cikk.