10 amcsi étel, amiből műtárgy lett
2019. február 27. írta: ArtMeetsAds

10 amcsi étel, amiből műtárgy lett

tom_wesselmann.jpg

Hiába nevezzük műanyagnak és egészségtelennek, de a művészekre is hatással vannak.

Ha az amerikai konyhaművészetre gondolunk, akkor legtöbbször a szénhidrátban gazdag, olajban kisült vagy rendesen megcukrozott ételek jutnak eszünkbe, melyek gyakran előregyártott alapanyagból készülnek, konzervben vagy más csomagolásban kaphatók. Sokan fintorognak ha szóba kerülnek, de olyan ez mint a valóságshow műsorok vagy a szappanoperák nézése, senki sem vállalja szívesen, mégis szinte mindenki kipróbálta már.

Ezek az ételek a fogyasztói kultúrának és néhány művésznek köszönhetően már-már kultikussá váltak, melyekből az alábbi – közel sem teljes – gyűjtés néhány ínyencséget tartalmaz.

1. Hálaadási pulyka

norman-rockwell-freedom-from-want.jpg

A hálaadás az egyik legfontosabb ünnep Amerikában, melynek során eredetileg az őszi betakarításokkor összegyűjtött termésért mondtak köszönetet. Mára elsősorban a családi együttlétek miatt fontos, sokan kifejezetten emiatt jönnek össze az ország számos pontjáról, a tradíciók szerint pedig az asztalról az egészben sült pulyka sosem hiányozhat.

A fenti képen Norman Rockwell Szabadulás a szükségből című képének egy részlete látszik, mely a második világháború utáni ínséges időszak lezárására utal.

2. Hamburger

co-moma-2013_61_not-for-repro_photo-thomas_griesel.jpg

Az egyik legnépszerűbb amerikai gyorskaja Európából került a kontinensre, ezen belül is a 19. században Hamburg kikötőjéből indult kivándorlókhoz kötik sokan, így az elnevezés is innen eredhet. Az ára meglehetősen alacsonynak számított, így tömegek fogyasztották, a 20. században a harmincas évek elején pedig már megjelentek az első gyorsétterem láncok, így a McDonald's is.

A svéd származású amerikai művész, Claes Oldenburg számos ételről vagy hétköznapi tárgyról formázott hatalmas méretű installációt, melyek napjaink emlékműveiként is értelmezhetők. A művész célja, hogy interakciót váltson ki a nézőből, így több műve megtalálható közterületen is, melyek közelről körbejárhatók vagy megfoghatók.

3. Hot dog

lichtenstein_collage_2.jpg

Akárcsak a hamburger, a hotdog eredete is valószínűleg a németekhez köthető, innen származhattak a különböző virslik és kolbászok melyeket később egy-egy kifli közé helyeztek mustár és ketchup kíséretében. Roy Lichtenstein pop-art művész több alkotásának is témája lett ez az étel, stilizáltan, de a nézők számára abszolút felismerhető formában.

4. Szeletelt kenyér

wesselmann_collage.jpg

Tom Wesselmann sajátos csendéleteinek vagy enteriőreinek témája legtöbbször a konyha, ahol az asztalon szinte soha nem hiányozhat a szeletelt kenyér sem (ez látható a cikk elején látható első képen is). Az amerikaiak számára ez a termék valóságos találmányszámba megy, nem véletlen szokták mondani azt a frázist igazi innovatív újdonságokra, hogy "A legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta”.

Wesselmann művein a kenyéren kívül sokszor megfigyelhető egy másik fontos visszatérő elem is, ez pedig egy-egy hivatkozás valamelyik modern művészre. A fent látható bal oldali képen Picasso kubista ülő nője jelenik meg, míg a jobb oldali installációnak része egy Mondrian plakát is.

5. Szószok

ralph_goings.jpg

Ha a korábbiakban már szóba került a mustár és ketchup, érdemes megvizsgálni, hogy ezek vagy más szószok, milyen szerepet töltöttek be az amerikai művészettörténetben. Aki talán a legtöbbször örökítette meg ezeket, az Ralph Goings, sajátos csendéleteinek visszatérő elemei többek közt a Heinz termékek.

6. Juharszirup

ed_ruscha.jpg

Az elsősorban cukorjuharból nyert édesítőszer vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, és magasabb ára ellenére is talán az egyik legnépszerűbb szirup Amerikában. Ez adott ihletet Ed Ruscha kortárs művésznek Annie című képéhez, melyen a betűket cukorszirupból öntötte ki. Ahogyan a 17. századi csendéletfestőket koruk asztalainak látványa inspirálta, úgy Ruscha is a jelenkori reggeliző asztalok leggyakoribb elemét vette alapul a témához.

7. Cukrozott alma

wayne_thiebaud.jpg

A cukormázba, esetleg karamellába és apróra vágott mogyoróba mártott almák főként a halloween időszakában számítanak népszerű ételnek. Wayne Thiebaud életművének jelentős részét teszik ki megfestett pop-art édességek, a fenti képet a kilenc cukrozott almával 1964-ben festette.

8. Mogyoróvaj

vik_muniz.jpg

Vik Muniz brazil származású művésztől nem áll távol, hogy szokatlan alapanyagokból alkossa meg képeit, így készített már szemétből, gyémántból vagy ételekből is képeket. A fenti kettős Mona Lisa kép egyik fele lekvárból, másik pedig mogyoróvajból készült, mellyel nem csak az amerikai reggelikre reflektált, hanem Andy Warhol korábbi munkájára, melyen szintén az ismert női portré látható megkétszerezve.

9. Paradicsomkonzerv

warhol.jpg

Természetesen ebből a listából nem maradhat ki a fentebb már említett Warhol sem, hiszen egyik leghíresebb műve a Campbell's Soup Cans. A többek közt 32 vászonra elkészített és kiállított, illetve különböző printekben újra feldolgozott téma teljesen összefonódott a pop-arttal és Warhol nevével. A sorozat nem csak beemelte a kereskedelmi terméket a magasművészet témái közé, hanem a művészt is a legnépszerűbb alkotók körébe emelte.

10. Fánk

mel_ramos_4.jpg

Bár az olajban sült tésztából készült édesség nem Amerikából indult, mégis a világ egyik legismertebb fánk márkája innen ered. A Dunkin’ Donuts 1950-ben indult Massachusetts államból, mára pedig Kanadában, Japánban és 10 európai nagyvárosban találhatók meg a fánkozóik.

Mel Ramos 2018-ban elhunyt pop-art művész a tömegmédiából ismert szuperhősökön kívül legtöbbször aktokat ábrázolt egy-egy ismert márka termékével, így természetesen a Dunkin’ Donuts sem maradhatott ki a sorból.

A bejegyzés trackback címe:

https://artmeetsads.blog.hu/api/trackback/id/tr7314656705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.02.28. 06:50:50

Emlékszem fiatal koromban az Uránia környékén volt egy Dunkin Donuts.
Be is csődölt érdeklődés hiányában.

Amúgy az a dd plakát elég gáz. De pont megfelel az ámerókai étkezési ”kultúrának".

darlacko 2019.02.28. 06:51:13

Cukorbetegség, érelmeszesedés, elhízás, karfiolsegg, rossz fogak, vastag- és végbélrák, jóléti alultápláltság (sok kalória, kevés vitamin, ásványi anyag, rost).

ételizésítő 2019.02.28. 06:54:52

Ezek melyike műtárgy és melyike amerikai étel?

(Talán a juharszirupot kivéve, amit az indiánok találtak fel, sok száz évvel a fehér ember odaérkezése előtt.)

A paradicsomkonzerv meg egybe. A magyarok feltalálták az összetett szavakat. Régen.

Dr. Trejo 2019.02.28. 06:55:02

A paradicsomkonzerv baromira amcsi étel!
Ja, nem.

A nép fia 2019.02.28. 06:59:14

A hamburgernek köze nincs Hamburghoz, egy rossz félremagyarázott urban legend, mint a "Hatvan azért Hatvan, mert 60 km-re van Budapesttől"...

Nem.

A burger maga a húspogácsa-forma, fasírt, esetleg vagdalthús. A ham pedig a hús, a sonka, amiből készül.

A többit már el sem olvastam....

ArtMeetsAds 2019.02.28. 07:01:40

@Dr. Trejo: De a Campbell's igen és itt erről van szó.

ArtMeetsAds 2019.02.28. 07:07:58

@A nép fia: Attól függ milyen forrást olvasol. Egyébként a bejegyzésben is csak az van, hogy sokan kötik a német városhoz, ennek az oka pedig lehet valós tény vagy legenda, de így van.

Ráhel a saját lábunkon áll 2019.02.28. 08:27:33

És aztán ezek a műtárgyak is újabb műtárgyakat inspiráltak.

Warhol például:

www.instagram.com/p/BcXCqCQAVrH/

Ráhel a saját lábunkon áll 2019.02.28. 08:27:39

Ja, egyébként tök jó cikk, köszi!

hambig 2019.02.28. 08:28:00

@gigabursch: Az atrium mozi mellett (is) volt egy. Gyerekként természetesen el voltunk ájulva tőle, most valószínűleg a vércukrunk a fülünkön jönne ki. Az is szépen becsődölt, az akkori viszonyokhoz képest borzasztó drága volt.

vgaborka 2019.02.28. 09:29:15

@A nép fia: hu.wikipedia.org/wiki/Hamburger
"A 19. században aztán a nagy kivándorlási hullámmal került az Amerikai Egyesült Államokba az étel. Mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók útnak indultak, ennek alapján nevezték el. "
Azért ham - mert marhahúsból készül (legalábbis a tradicionális). Btw nem combból szokták darálni, hanem nyak/fartő.

Void Bunkoid 2019.02.28. 09:29:23

@A nép fia: te nagyszerűen produkáltad a népetimológiát (ami egy szó sokszor inkább humoros, mint valódi nyelvészeti újraértelmezése), pont ugyanazt csinálod, mint ahogyan a kesztyű után a zoknit tréfásan "lábtyű"-nek szokták nevezni, holott soha a büdös életben nem létezett olyan ruhadarab, hogy "tyű" :)

Pontosan így a fasírt sehol, semmilyen nyelvben nem volt "burger"-nek nevezve eredetileg, sőt, ugyan pogácsa formájú sütött cuccot nagyon sokmindenből csináltak már, egyedül sonkából nem, a "hamburger" ilyen módú szétválasztása egyedül abból jött, hogy véletlenül a "ham" egy értelmes angol szó, a "burger" meg egy értelmes német szó (ámbár nem azt jelenti, hogy "húspogácsa", hanem azt hogy "polgár"). Ettől függetlenül a név valóban Hamburghoz köthető sokkal inkább, mint sonkához :)

Void Bunkoid 2019.02.28. 09:42:00

Tényleg a tyűre visszatérve fun fact, hogy a magyar nyelvben összesen kettő darab szó kezdődik TY betűvel. Az egyik a tyúk, a másik a tyű, ami igazából nem is értelmes, csak indulatszó :)

ételizésítő 2019.02.28. 15:45:46

@A nép fia:
Ostobaságot beszélsz.
A burger a hamburger megnevezés buta amerikaiak szeirnti félreértelmezéséből lett, mint ham (sonka) + burger. Más kérdés, hogy sohasem sonkából készült.
Valójában bizony Hamburg város nevéből származik.

Ma már valóban a burger a húspogácsával töltött zsemlét (és nem magát a húspogácsát) jelenti, a burger előtti szóval utalva a hús jellegére.
Bár azért Eagleburger pár évvel ezelőtti amerikai hadügyminiszter nem hiszem, hogy a sashúsos hamburgerről kapta volna a nevét.

@Void Bunkoid:
A lábtyű nem azonos a zoknival. A lábtyű olyan zokni, amelyen ujjak vannak, mint az ötujjas kesztyűn.
(Mellesleg kesz szó sincs a magyarban...)

Ja, kimaradt a tyuhaj meg a tyűha. Ha már a tyű szerepel, akkor ezeknek is helyük van.
Mellesleg Borsodban sokfelé tyű = tű (pl. varrótyű, gombostyű).

Void Bunkoid 2019.02.28. 19:08:03

@ételizésítő: mea culpa, a lábtyű valóban ujjakkal, ettől függetlenül nem analóg a borsodi varrótyűvel :)

A tyuhaj egy pluszpont, a tyűha már csak a tyű szóösszetételes "kisfia" - pont úgy, mint az összes "tyúk"-kal kezdődő szó (tyúktojás, tyúktoll, etc.) is mind a tyúkból jön :)

"Kesz" valóban nincs, ám a ty zöngétleníti a Z-t, így nem "kéztyű", de amúgy ha így lenne írva, akkor is "sz"-nek ejtenénk a Z-t (mint ahogyan a "dobpergés" szót is "doppergés"-nek ejtjük a zöngétlen p-hez történő írásban jelöletlen részleges hasonulás miatt.

Néha szoktam is röhögni, amikor túlgeneralizálják ezt a szabályt, és zöngétlen hangokat is írásban zöngésnek jelölik - az egyik legnagyobbat eddig a "nyagkendő"-n fetrengtem :)

ételizésítő 2019.03.01. 20:29:37

@Void Bunkoid:
Kb. mindenben igazad van, egy dolgot kivéve: hiába zöngétleníti a ty az sz-t kiejtésben, ezt írásban nem szoktuk jelölni, lásd pl. az általad felsorolt példákat (meg hogy a vasszeg kiejtve vaszszeg, viszont a vasdrót az vazsdrót :-).
Ráadásul az é-t nem rövidítené még ez sem (és az sem játszik, hogy finnül a kéz käsi, kiejtve keszi, mert a kesztyű tudtommal nem ősi finnugor, hanem nyelvújításkori szó.