Nem is gondolnád, de ott van a ruhákon, van belőle emoji, és akár CD borítón vagy egy reklámban is szembejöhet.
Ki volt Hokusai?
Bár élete során többször változtatta meg nevét, az egyik leghíresebb japán művészt az utókor mint Katsushika Hokusai tartja számon.
Hosszú, fordulatokban gazdag életet élt, több mint 80 év alkotói munkával és körülbelül harmincezer elkészített művel. Hatévesen kezdett festészettel foglalkozni, később megismerkedett a fadúcnyomással, majd elsajátította az ukijo-e stílust, melynek szó szerinti jelentése "lebegő világ". A japán mesterek a gésákon keresztül mutatták be a női szépséget, megörökítették a kabuki színészek és a szumó birkózók világát, történelmi jeleneteket és a természet erejét ábrázolták. Mindezek a témák megtalálhatók Hokusai életművében is, és bár folyamatosan voltak kisebb-nagyobb megrendelései, az igazán nagy elismerésre várnia kellett egészen a hatvanas éveiig.
Az 1820-as években kezdte el a Fudzsi 36 képe elnevezésű sorozatát, melynek egyik darabja, A nagy hullám Kanagavánál című fametszet, amely talán a japán művészet legismertebb és legnagyobb hatású műve.
A művészre hathattak a francia és holland művészek rézkarcai, de A nagy hullám Kanagavánál alkotás több közvetlen előképpel is rendelkezik az 1800-as évek elejéről.
Ezeken a hullám hasonlóan központi szerepet kapott, azonban sokkal inkább egy nagy felületet alkotnak és statikusabbnak, merevebbnek tűnnek. A nagy hullám Kanagavánál című képen a víz sokkal dinamikusabb, agresszívabb hatást ér el.
A korábbi művekről hiányzik egy fontos elem, a Fudzsi, mely jóval több, mint egy földrajzi támpont. Nem csak Japán legmagasabb pontja, de az ország egyik legfontosabb nemzeti jelképe is, mely számos művészt megihletett. Érdekesség, hogy az előtérben látható kisebb hullám, mintha a Fudzsi alakját venné fel. A nagyobb hullám egyfajta keretet ad, amin keresztül láthatjuk a hegyet. Egyes értelmezések szerint a hullám fenyegető ereje szimbolizálja a jangot, mely összeolvad a jinként belesimuló halászokkal.
Lemezborítók a klasszikustól a rockig
A japán művészet elsősorban a francia impresszionisták körében vált igen népszerűvé a XIX. század második felében, és közülük is kiemelkedik Claude Monet rajongása, aki közel 250 nyomatot vásárolt, köztük 23 Hokusai munkát is, valamint saját otthonát is fokozatosan megtöltötte keleti elemekkel. Edgar Degas elsősorban a japán művész mangáit használta forrásként nőalakjaihoz, Henri de Toulouse-Lautrec nyomatain pedig nyomonkövethető a keleti sík ábrázolás, az egységes (sötét) színek és az egyenes határozott vonalak.
Nem csupán képzőművészeket inspirálta A nagy hullám Kanagavánál, hanem a zenészekre is fontos hatással volt. Az egyik első, aki közismerten Hokusai hatására alkotta meg zeneművét Claude Debussy volt. A tenger című darabjának első, 1905-ös borítójára a metszet részlete került, majd közel 100 évvel később egy alternatív rock banda, a Kitchens of Distinction is ezt az alkotást választotta Strange Free World című lemezéhez.
Divat-hullám
A Dior és John Galliano együttműködésének 10 éves jubileumát a japán stílusjegyek ihlette kollekcióval ünnepleték 2006-ban.
Az haute couture darabok utalást tettek a kimonó viseletre, az origamira és természetesen Hokusai legismertebb művére is, a tervező pedig modelljei mellett a Pillangókisasszonyból ismert Pinkerton szerepébe bújva lépett a színpadra.
A fenti ruhakölteménnyel szemben Alena Akhmadullina orosz divattervező 2016-os tavaszi kollekciójának összes ruháját a nagy hullám befolyásolta. A légies anyagokon a víz áramlása és fodrozódása adta a legfontosabb mintát, az összhatás pedig modern és letisztult lett.
A divat világából arra is találhatunk példát, amikor a ruha pusztán kellék volt Hokusai művének újraalkotására.
Az ikonikus Levi's 501-es darabjai 3D-s hullámokként éledtek újra a márka óriásplakátjain, utalva ezzel a mindent elsöprő farmer mániára, amely Amerikából elárasztotta az egész világot. A reklámfelületek készítése és végső állapota jól dokumentált az alábbi képeken.
Reklámelem
A közel 200 éves hullám az utóbbi évtizedekben egyre több reklámkampány kiindulópontja lett.
A Panasonic egy egész sorozatot épített az ismert formára és újraalkották a hullámot a különböző termékeik, így például a hűtő vagy hajszárító népszerűsítésre.
Az egyes italok is adták magukat a különböző hullámzó, fröccsenő képzettársításokhoz, így két sörmárka is központi elemként használta a kreatívjaihoz.
A Sakura, azaz a cseresznyevirágzás névre hallgató italnak az angol származású Toby Atkins tervezett printeket, melyeken a hullámon kívül egy gésa is helyet kapott.
A "Távol-Kelet legkívánatosabb exportja" szlogent kapta a Tiger Beer kampánya, melyben a harmincas évek nagy szállító hajói kapták a főszerepet, ahogyan átkelnek a fodrozódó tengeren.
A szójaszósz japán egyik legrégebbi export cikke, melyet a Kikkoman az ország másik, világszerte ismert "termékével" párosított egy hirdetés erejéig. A grafikán a márkajelzés csak félig látható, jelzésértékűen.
Ha már a japán konyhánál tartunk, akkor érdemes megemlíteni a Kabuto köztéri reklámjait is, melyek az ázsiai tésztaételeket hirdették Londonban.
A kevesebb tej, több kávé üzenetét szerette volna átadni a litván Coffee Inn, és bár a hullám körvonalaiban megjelenik a reklámon, de a végeredmény itt sokkal merevebb és nehézkesebb lett.
Hokusai alkotása a 2011-es, eddig egyik legnagyobb, Japánt súlytó cunami során is többször párhuzamként szolgált. Bár nincs arról pontos forrás, hogy az eredeti képet egy valós szökőár ihlette volna, de sokszor egyfajta illusztrációként használták természeti katasztrófákkor. Ehhez kapcsolódóan a takarékos energiafelhasználásra és környezetvédelemre hívta fel a figyelmet a WWF kampánya, melyben a nagy hullámot egy ventilátor hívja elő.
Logó és emoji
Hokusai műve két olyan ábrázolásnak is mintaként szolgált, amelyek akár minden nap szem elé kerülhetnek, de eddig mégsem tudatosult a hasonlóság.
Az ausztrál-amerikai sport márka, a Quiksilver alapítói, Alan Green és John Law az 1973-as induláskor tervezték a logót, mely a japán művész munkáján alapszik és kisebb módosításokkal a mai napig használatban van. A leegyszerűsített, jelzésértékű ábrázoláson szerepet kap az erdeti kép két legfontosabb eleme, a hullám és a hegy is.
Ma már a szöveges üzenetek szinte elképzelhetetlen lennének a különböző emojik nélkül, de általában nem sokat tudunk ezeknek az eredetéről. Az Apple a hullám hangulatjeléhez szintén Hokusai munkájához nyúlt vissza, mellyel egy sokkal karakteresebb ikont tudott létrehozni, mint versenytársai.
Természetesen A nagy hullám Kanagavánál művel ma már a fentieken is számos helyen találkozhatunk, több falfestményen továbbörökítették a művet, de népszerű motívum tetoválásokon is. Abban biztosak lehetünk, hogy még sok különböző terméken fel fog bukkanni a jövőben is, ahogyan a múzeumokban és azok shopjaiban is újra és újra előveszik majd.
